Ha már 70...
Kedves Barátaim!
Hát (háttal nem kezdünk mondatot…) 70 év elszelelt…
Ha valami nem érdem, csak egy (nem túl kellemes) állapot, ez az!
Ha valamit nem reklámoznék (úgyis süt rólam..), ez az!
Hogy mégis közszemlére teszem, annak pusztán egy - talán megbocsájtható - oka van, remélem, ti sem gondoljátok másképp!
Terjed ugyanis egy szokás – inkább fiatalok körében – amely egy kerek évfordulót, vagy születésnapot valamilyen nemes cél érdekében folytatott kampány eszközeként használ fel. Ennek jegyében - nem tagadom, némi nyomásra - bátorkodom hozzátok fordulni, abban a hitben, hogy társaimmá váltok egy misszióban.
Bizonyára sokan tudjátok, hogy lassan kiöregedvén szeretett hivatásomból, találtam egy másikat, amely legalább annyi, ha nem több – örömöt ad számomra. Önkéntesként, azaz CIVILKÉNT, a segítségnyújtás semmihez sem fogható élményét!
Az ADOMÁNYTAXI – amelyet fiam Tamás alapított immár 8 évvel ezelőtt – mára az egyik legismertebb szervezetté nőtte ki magát! Ennek minden örömével, felelősségével, nyűgével, és az életben maradáshoz szükséges állandó forráskereséssel.
Tevékenysége olyan sokrétűvé, olyan gazdag tematikájúvá vált az évek során, hogy fenntartása ma már nem létezhet támogatók nélkül. Raktárat, egyben közösségi teret tart fenn, munkatársakat
foglalkoztat, adományutakat szervez, a sor végtelenségig folytatható. Egy ilyen szervezet működtetése – bár alapvetően az önkéntes munkára épül – rengeteg forrást igényel.
70 évem tehát elszelelt, taxira sose telt ( jajjj..), de az ADOMÁNYTAXI más kávéház! Abba még sokáig, nagyon sokáig szeretnék beülni, mert segíteni jó!
Ha ehhez hozzásegítesz akár egy kávé, vagy egy mozijegy árával, akkor - 70 év ide vagy oda – ez lesz a legszebb születésnapom! Segíts, ha módodban áll, hogy GURULHASSUNK TOVÁBB!
Szeretettel..
András
